[08-05]

Abban az időben: Jézus továbbhaladt. Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: "Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem!" Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: "Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!" Jézus kijelentette: "Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól." Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: "Uram, segíts rajtam!" Ő így válaszolt: "Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak!" Mire az asszony: "Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról!" Erre Jézus így szólt hozzá: "Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd!" És a lánya meggyógyult még abban az órában.


Elmélkedés:

A mai evangélium egy megrázó és tanulságos találkozást tár elénk: egy pogány asszony fordul Jézushoz lánya gyógyulásáért, és a Mester elsőre mintha elutasítaná őt. A jelenetnek ez a mozzanata nehezen érthető. Hogyan lehetséges, hogy Jézus, aki mindig az irgalom gyakorlója, most látszólag hideg és elutasító?
Az asszony nem hátrál meg, hanem válaszol: "A kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról." Ez a mondat mély alázatot és rendíthetetlen hitet fejez ki. Nem követel, nem háborodik fel, hanem továbbra is bizakodik. Még abból is reményt merít, ami elsőre elutasításnak tűnik. A hit nem túlérzékeny, nem büszke, nem sértődékeny, hanem ragaszkodó, erős, bátor és bizakodó.
Jézus pedig nem marad közömbös: "Asszony! Nagy a te hited!" Ez a dicséret az evangélium egyik legszebb elismerése, amely nem egy zsidó embernek, hanem egy pogány asszonynak szól! A hit nem vallási hovatartozás, hanem szívbeli bizalom kérdése. Ez az asszony képes volt áttörni a hallgatáson, a távolságon, a megszokott határokon, mert hitt Jézus erejében és jóságában. Ez a hit vezetett lánya gyógyulásához.
Ez az evangélium erőt adhat mindazoknak, akik hosszú ideje könyörögnek valamiért, de még nem jött el a meghallgatás ideje. Jézus sokszor próbára teszi a hitünket - nem azért, hogy elutasítson, hanem hogy elmélyítse bennünk a bizalmat.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Adj nekem olyan hűséges és kitartó hitet, mint amilyen a kánaáni asszonyé volt! Amikor késlekedik a válasz, amikor nem értem hallgatásodat, taníts reménykedni és nem feladni! Segíts, hogy ne csak magamért, hanem másokért is tudjak könyörögni, alázattal, de bízva irgalmadban! Hiszem, hogy a te szereteted túlcsordul minden határon, de egy kevés is elég, mert még egy morzsányi is életet ad.

A mai evangélium egy megrázó és tanulságos találkozást tár elénk: egy pogány asszony fordul Jézushoz lánya gyógyulásáért, és a Mester elsőre mintha elutasítaná őt. A jelenetnek ez a mozzanata nehezen érthető. Hogyan lehetséges, hogy Jézus, aki mindig az irgalom gyakorlója, most látszólag hideg és elutasító?
Az asszony nem hátrál meg, hanem válaszol: "A kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról." Ez a mondat mély alázatot és rendíthetetlen hitet fejez ki. Nem követel, nem háborodik fel, hanem továbbra is bizakodik. Még abból is reményt merít, ami elsőre elutasításnak tűnik. A hit nem túlérzékeny, nem büszke, nem sértődékeny, hanem ragaszkodó, erős, bátor és bizakodó.
Jézus pedig nem marad közömbös: "Asszony! Nagy a te hited!" Ez a dicséret az evangélium egyik legszebb elismerése, amely nem egy zsidó embernek, hanem egy pogány asszonynak szól! A hit nem vallási hovatartozás, hanem szívbeli bizalom kérdése. Ez az asszony képes volt áttörni a hallgatáson, a távolságon, a megszokott határokon, mert hitt Jézus erejében és jóságában. Ez a hit vezetett lánya gyógyulásához.
Ez az evangélium erőt adhat mindazoknak, akik hosszú ideje könyörögnek valamiért, de még nem jött el a meghallgatás ideje. Jézus sokszor próbára teszi a hitünket - nem azért, hogy elutasítson, hanem hogy elmélyítse bennünk a bizalmat.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Adj nekem olyan hűséges és kitartó hitet, mint amilyen a kánaáni asszonyé volt! Amikor késlekedik a válasz, amikor nem értem hallgatásodat, taníts reménykedni és nem feladni! Segíts, hogy ne csak magamért, hanem másokért is tudjak könyörögni, alázattal, de bízva irgalmadban! Hiszem, hogy a te szereteted túlcsordul minden határon, de egy kevés is elég, mert még egy morzsányi is életet ad.