A házasság olyan szeretetközösség, mely fel­öleli az egész személyt, annak egész lét­ és élettartalmával együtt. Barátság és más viszony kötése lehet egyszerre többekkel is, mert az az érdekek és fel­adatok egyneműségén alapul. De házasság, melynek közösségi alapja a nemi differenciáltság és kiegészülhe­tőség, melynek lényege a kölcsönös fenntartás nélküli önátadás és elfogadás, csak kettő között jöhet létre, ott bármilyen más személy, egy harmadiknak a belekeve­rése lefokozná legalább az egyik felet, a személyből tu­lajdont csinálna, ahogy tényleg a többnejűség lefokozza a nőt, birtoktárggyá, élvezeti cikké, sőt rabbá teszi.