2026. szeptember 10. – Csütörtök

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: "Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok, így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is."


Elmélkedés:

"Szeressétek ellenségeiteket!" - Jézus szavai kényelmetlenek, mert túllépnek az emberi igazságérzet határán. Természetes dolog, hogy szeretjük azokat, akik jók hozzánk. De az ellenség szeretete nem természetes számunkra. Valóban, ez már a kegyelem területe. Jézus nem csupán azt kéri, hogy ne gyűlöljük az ellenséget, hanem hogy kifejezetten szeressük, azaz tegyünk vele jót, áldjuk, imádkozzunk érte. Ezzel a mennyei Atya természetét tárja fel: "Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas!"
Az evangéliumi szeretet olyan érzés, amely cselekedetekre ösztönöz, jócselekedetekben nyilvánul meg. Lehet, hogy nem tudjuk megváltoztatni az érzéseinket, de dönthetünk úgy, hogy nem állunk bosszút, nem viszonozzuk a rosszat. Ez nem naivitás vagy tehetetlen gyengeség, hanem valódi erő: a szeretet legnagyobb ereje abban mutatkozik meg, amikor nem feltételekhez kötött.
Jézus világosan beszél: "Amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is." Aki szűken mér, az elszigetelődik. Aki bőkezű, aki megbocsát, aki nem ítélkezik mások felett, az maga is megtapasztalja Isten bőkezűségét.
Nem elég, ha csak azokkal vagyunk jók, akiket szeretünk, vagy akik kedvesek hozzánk. A hitünk akkor mutatkozik meg igazán, amikor olyanokat is képesek vagyunk szeretni, akik bántottak minket, és akiktől nem várhatunk viszonzást. Ilyenkor már csak Istenre tudunk támaszkodni, de ez mindig elég.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Te nemcsak tanítottál a szeretetről, hanem példát is adtál: még a kereszten is megbocsátottál azoknak, akik bántalmaztak. Add, hogy én is tudjak szeretni akkor is, amikor nehéz, amikor nincs viszonzás, amikor fáj a másoktól kapott sérelem! Adj irgalmas szívet, amely nemcsak az igazságosságra hivatkozik, hanem a te szereteted bőségéből táplálkozik! Segíts, hogy ne ítélkezzek, ne tartsak haragot, hanem legyek megbocsátó és békét teremtő ember!

"Szeressétek ellenségeiteket!" - Jézus szavai kényelmetlenek, mert túllépnek az emberi igazságérzet határán. Természetes dolog, hogy szeretjük azokat, akik jók hozzánk. De az ellenség szeretete nem természetes számunkra. Valóban, ez már a kegyelem területe. Jézus nem csupán azt kéri, hogy ne gyűlöljük az ellenséget, hanem hogy kifejezetten szeressük, azaz tegyünk vele jót, áldjuk, imádkozzunk érte. Ezzel a mennyei Atya természetét tárja fel: "Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas!"
Az evangéliumi szeretet olyan érzés, amely cselekedetekre ösztönöz, jócselekedetekben nyilvánul meg. Lehet, hogy nem tudjuk megváltoztatni az érzéseinket, de dönthetünk úgy, hogy nem állunk bosszút, nem viszonozzuk a rosszat. Ez nem naivitás vagy tehetetlen gyengeség, hanem valódi erő: a szeretet legnagyobb ereje abban mutatkozik meg, amikor nem feltételekhez kötött.
Jézus világosan beszél: "Amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is." Aki szűken mér, az elszigetelődik. Aki bőkezű, aki megbocsát, aki nem ítélkezik mások felett, az maga is megtapasztalja Isten bőkezűségét.
Nem elég, ha csak azokkal vagyunk jók, akiket szeretünk, vagy akik kedvesek hozzánk. A hitünk akkor mutatkozik meg igazán, amikor olyanokat is képesek vagyunk szeretni, akik bántottak minket, és akiktől nem várhatunk viszonzást. Ilyenkor már csak Istenre tudunk támaszkodni, de ez mindig elég.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Te nemcsak tanítottál a szeretetről, hanem példát is adtál: még a kereszten is megbocsátottál azoknak, akik bántalmaztak. Add, hogy én is tudjak szeretni akkor is, amikor nehéz, amikor nincs viszonzás, amikor fáj a másoktól kapott sérelem! Adj irgalmas szívet, amely nemcsak az igazságosságra hivatkozik, hanem a te szereteted bőségéből táplálkozik! Segíts, hogy ne ítélkezzek, ne tartsak haragot, hanem legyek megbocsátó és békét teremtő ember!