Horváth István Sándor
Horváth István Sándor (evangélium365.hu)
Elmélkedés:
Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy kérdés nem hagy minket nyugodni. Akár hosszú időn át ott van a fejünkben, alig törődünk más dolgokkal, mert mielőbb választ szeretnénk. Nyugtalan nappalok és álmatlan éjszakák időszaka ez, s még azt sem tudjuk kihez fordulhatnánk válaszért.
Talán hasonló érzés töltötte el a mai evangéliumban szereplő fiatalembert. Talán napok vagy hetek óta járt a fejében a kérdés, amit most Jézushoz lépve kimond: "Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?" Egy kis megnyugvás is van a kérdésben, végre találtam valakit, aki választ ad. Egy olyan ember kérdése ez, aki keresi az igazságot, a teljességet. Nem azt kérdezi, mit szabad, vagy mit muszáj tennie, hanem hogy mit kell tennie az örökkévalóságért. Ez a vágy nem hamis: a fiatalember komolyan veszi a hitet, és nyitottnak tűnik arra, hogy a Jézustól kapott válasz szerint éljen.
Ekkor rövid párbeszéd következik a törvény megtartásáról, de Jézus észreveszi, hogy az ifjú többre vágyódik. És Jézus magasabbra teszi a lécet: "Ha tökéletes akarsz lenni, add el mindenedet!" Ezen a ponton a történet megbicsaklik. Az ifjú elszomorodva távozik, mert sok vagyona volt. A vágy megvolt, de nem volt kész arra, hogy lemondjon az anyagi javak által nyújtott biztonságról, kényelemről.
Mi is szeretnénk jobbak lenni, közelebb kerülni Istenhez, csak ne kerülne semmibe. Jézus azonban nem olcsó boldogságot kínál. Az örök élet nem a jó kérdésfeltevésen múlik, hanem a bátor válaszon.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Bennem is ott él a vágy, hogy elnyerjem az örök életet. Néha mégis elszomorít kérésed, mert nehéz elengednem a megszokott biztonságot. Add, hogy ne csak kérdezni merjek, hanem válaszolni is! Ne csak keressem az utat, hanem legyen bátorságom elindulni rajta! Tudom, hogy követésed mindig áldozattal jár. Adj erőt, hogy le tudjak mondani az anyagi javakról és téged válasszalak!
Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy kérdés nem hagy minket nyugodni. Akár hosszú időn át ott van a fejünkben, alig törődünk más dolgokkal, mert mielőbb választ szeretnénk. Nyugtalan nappalok és álmatlan éjszakák időszaka ez, s még azt sem tudjuk kihez fordulhatnánk válaszért.
Talán hasonló érzés töltötte el a mai evangéliumban szereplő fiatalembert. Talán napok vagy hetek óta járt a fejében a kérdés, amit most Jézushoz lépve kimond: "Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?" Egy kis megnyugvás is van a kérdésben, végre találtam valakit, aki választ ad. Egy olyan ember kérdése ez, aki keresi az igazságot, a teljességet. Nem azt kérdezi, mit szabad, vagy mit muszáj tennie, hanem hogy mit kell tennie az örökkévalóságért. Ez a vágy nem hamis: a fiatalember komolyan veszi a hitet, és nyitottnak tűnik arra, hogy a Jézustól kapott válasz szerint éljen.
Ekkor rövid párbeszéd következik a törvény megtartásáról, de Jézus észreveszi, hogy az ifjú többre vágyódik. És Jézus magasabbra teszi a lécet: "Ha tökéletes akarsz lenni, add el mindenedet!" Ezen a ponton a történet megbicsaklik. Az ifjú elszomorodva távozik, mert sok vagyona volt. A vágy megvolt, de nem volt kész arra, hogy lemondjon az anyagi javak által nyújtott biztonságról, kényelemről.
Mi is szeretnénk jobbak lenni, közelebb kerülni Istenhez, csak ne kerülne semmibe. Jézus azonban nem olcsó boldogságot kínál. Az örök élet nem a jó kérdésfeltevésen múlik, hanem a bátor válaszon.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Bennem is ott él a vágy, hogy elnyerjem az örök életet. Néha mégis elszomorít kérésed, mert nehéz elengednem a megszokott biztonságot. Add, hogy ne csak kérdezni merjek, hanem válaszolni is! Ne csak keressem az utat, hanem legyen bátorságom elindulni rajta! Tudom, hogy követésed mindig áldozattal jár. Adj erőt, hogy le tudjak mondani az anyagi javakról és téged válasszalak!