[02-19]

Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz: "Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad." Majd így szólt mindnyájukhoz: "Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?" Lk 9,22-25

Elmélkedés

A mai evangélium lényege így foglalható össze: a tanítvány útja a kereszt vállalása. A nagyböjt nem csupán a lemondás ideje, hanem az igazság ideje is. Jézus nem rejtőzködik, hanem nyíltan beszél a rá váró szenvedésről és halálról, de ugyanakkor feltámadásáról is. A kereszt nem a vereség, hanem a megváltás útja. Ez az az út, amelyre Jézus nemcsak elindul, hanem minden tanítványát meghívja.

"Aki utánam akar jönni..." - kezdi szavait, s ez egy személyes meghívás, amely nemcsak a tizenkettőnek szól, hanem nekünk is, most, a nagyböjt idején. A kereszt nem szemléletes dekoráció, amely a megváltásra emlékeztet minket, de nem is teher, amit mások raknak ránk, hanem személyes döntés arról, hogy vállaljuk: nem magunkért élünk, hanem Krisztusért. Ez a valódi szabadság, ez a valóban szabad emberi döntés.

A világ azt suttogja: őrizd meg magadnak az életed! De Jézus mást mond: "Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt." Aki viszont neki ajándékozza önmagát, az elnyeri az igazi életet. Nagyböjtben tanuljuk újra ezt az evangéliumi logikát. A böjt, az ima és a jótettek által lassan lehántjuk magunkról a felesleget. Ebben az időszakban világossá válik számunkra, hogy Krisztus követése nem veszteség, hanem teljesség.

A kereszthordozás nem az öröm tagadása, hanem a szeretet megélése, még akkor is, amikor fájdalmas. És az Úr ígérete beteljesedik: aki vele jár, vele hordozza élete keresztjét, az nem a romlás, hanem az élet teljessége felé halad.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, megváltó Jézus! Köszönöm, hogy megmutatod számomra az utat, amelyre hívsz. Tudom, hogy a kereszt nem könnyű, de veled, a te segítségeddel nem elviselhetetlen. Taníts meg lemondani önmagamról, a saját akaratomról, hogy téged válasszalak minden nap és neked engedelmeskedjek! Segíts, hogy felismerjem: az igazi élet nem a birtoklásban, hanem az önátadásban van! Vezess a nagyböjt útján, lépésről lépésre, hogy veled együtt eljuthassak a húsvét örömére!