Bölcsőm közönséges deszkából volt össze­zárva, mint amilyen lesz a koporsóm is. De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőer­dők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s maka­csul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött is ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat. Innen jöttem, s nem hoztam mást csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és a hitükből élő nem­zedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el és örökítették át a századok során.