Azt gondolom, hogy rengeteg családban veszekedéssel, cirkusszal, verekedéssel oldják meg a konfliktusokat. Ha lenne türelmünk megkérdezni a másiktól, ő hogyan látja a dolgokat, ha tudnánk kimondani: "Nekem annyira fáj, hogy ez és ez történt, te hogy gondolod?" - rengeteg félreértést elkerülhetnénk! Milyen jó lenne, ha alázattal megkérdeznénk egymást! Talán megértenénk, hogy a gyermekem, társam nem rossz, csak elfogyott a reménye, a bizalma, a hite. És ezek az élethez szükséges értékek nem a veszekedésből, civakodásból születnek újjá, hanem megértésből, imából.