A mindennapi földi életben, ha rosszat tettünk, bánkódunk azért is, mert félünk a számonkéréstől, a büntetéstől vagy az elmaradó jutalomtól - ez tökéletlen, önzésen alapuló bűnbánat. Viszont ha Istent szemlélem, nagy jósága láttán őszintén fájlalom, hogy lemaradtam a szeretetről, a jóról. Ez a szenvedés tisztít meg. Szenvedés nélkül nincs tisztulás! A legélesebben belénk nyilall annak gondolata, hogy mennyire nem ezt érdemelte tőlem Isten és az embertársam, akinek szenvedésében Ő is osztozik.