[07-25]

A pünkösd napja a zsidóknál a sínai törvény kihirdetésének napja volt, mely törvény kőtáblákra volt vésve. A kereszténység új törvényét a Szentlélek ugyancsak pünkösd napján nem kőtáblákra, hanem szívünkbe véste s azt a törvényt Szent Jakab "a szabadság tökéletes törvényének" (Jak 1, 25) s "királyi törvénynek" (Jak 2, 8) hívja. Szabadság törvényének mondja azért, mert úgy fogadtatja el velünk, hogy mi azt készséggel s nem kényszerből teljesítjük, hogy mint törvényt tiszteljük, de a mi törvényünknek nézzük, miénknek, melyet nekünk Isten adott, de azért, hogy lelkünk legnemesebb s legmélyebb igényeit kielégítse s hogy az isteni életet s erőt s szépséget a törvény mértékei által lelkünkbe átvigye. Így a napsugárnak törvénye a fény s a meleg, a virág törvénye a szépség, s az ember törvénye az életnek, az öntudatnak isteni tartalma, isteni mértéke. Ó, de nekünk való! [PO ÖM, XIX., Új elmélkedések: Pünkösdi lélek, 159-160. old.]