Forrás:
Székesfehérvári Egyházmegye
Székesfehérvári Egyházmegye
Prohászka Ottokár breviáriuma
Augusztus 10. - Szent Lőrinc diakónus és vértanú
[08-10]
Az erkölcsi világnak nagy erényei, legnagyobb áldozatai, melyek még az Isten lelkét is elragadják, Jézus szent keresztjének virágai.
Valóban az Úr Jézus szent keresztje az a száraz fa, amelynek lángjánál felmelegszik szívünk s apostolokat, szüzeket, vértanúkat állít a felhevült szeretet a világba; mindegyik azt mondja: nem halt meg Krisztus hiába. Ne maradjon Ő egymaga áldozatban, buzgalomban; szegődöm én is hozzá, én is apostola leszek; ne maradjon Ő egymaga tiszta szűzies szeretetében árván: én is szűzies jegyesének készülök. Ne függjön a keresztfán egymaga; nem tűrhetjük, hogy az Úr Jézus egymaga haljon meg másért, mi mindnyájan oltárok akarunk lenni, áldozatot akarunk bemutatni; eamus et moriamur cum illó!
Íme, igaz, nem, nem halt meg Krisztus hiába.
[PO ÖM, XVII., Élet Igéi II., Az Úr ünnepei, 182. old.]