[08-14]

Az odaadás s az áldozat mindig ideális boldogság is lesz! A megdicsőült Krisztus is megtartotta testében sebhelyeit. A föltámadás aranyos, napsugaras reggelén a föltámadt Úr Jézus bizonyára édes vággyal gondolt a Kálvária homályára és fájdalmára. S ez a krisztusi példa önmagában program! Hősies, lángoló, epikai vonások mindig lesznek az emberi lelken. Semminemű kulturális haladás, semminemű anyagi fölvirágzás nem fogja azokat onnan kiirtani. Lesz mindig áldozat és odaadás szeretetből s lesz áldozat elégtételből. Míg bűn és bűnösök lesznek, addig bűnért szenvedő szentek is lesznek! Míg önzés s alávalóság lesz, addig áldozat és kereszt is lesz! [PO ÖM, XIX., Új elmélkedések: Húsvét, 111. old.]