Szeptember 11. - Én választottalak ki titeket

S miféle emberek ezek? halászok? Hogy öltözködnek, hol hálnak, mit esznek? hogy lépnének be római szalonokba? verbénaparfüm nincs rajtuk. Hogy néznek rájuk még a farizeusok is! De erőteljes, egyszerű nép; bükkök és sólymok. Töretlen szűzföld. "Infirma mundi" a szó szoros értelmében, vagyis a világból kevés van rajtuk. Isten tett itt mindent; ez az Ő szenvedélye: mindent tenni. "Én választottalak ki titeket". Örülök ez abszolút, rendelkező akaratnak, mint a szúnyograj az esti napsugárnak. S mit csinált az Úr belőlük? lélekhalászokat, vértanúkat, szenteket; a római bazilikák az ő mauzóleumaik! S mi lett volna belőlük, ha a Genezáreti tavon maradnak? Krisztus, te emelsz ki igazán lelkeket az örök dicsőségbe! [PO ÖM, VI., Elmélkedések az Evangéliumról I., A második Húsvéttól a harmadikig, 185. old.]