Október 12. - Az Úr Jézus keresztje alá kell állnunk

Az Úr Jézus keresztje alá kell állnunk. Ez az a spiritus gratiae, melyet az Úr ígér: az áhítat meleg lendülete. Iparkodjanak a meditációban a gyengéd párás forró lelket, az Isten s az Úr Jézus Szívének leheletét felfogni: ki kell feszítenünk lelkünk vitorláit, hogy felfogjuk a Szentléleknek fuvalmát; ettől a spiritustól könnyen indul meg az emberi lélek, hasítja a szenvedések és nehézségek tengerén a hullámot s elér az Isten színe elé. Vigyük bele ezt a szent áhítatot, ezt a mély megilletődést, ezt a bensőséges közvetlen együttérzést a szenvedő Jézussal mindenbe, főleg a mi fájdalmas olvasónkba s a szentmisébe; iparkodjanak a szentmisében, kivált a Sanctus után, mikor már csend van, az Úr Jézus szenvedésének egyik-másik misztériumát szemeik elé állítani s vonatkoztatni a szentmisére. A szentmisében is az Úr áldozatos lélekkel jelenik meg az oltáron, következőleg az áldozat gondolatai verődnek ki rajta; kössük össze a keresztet és a kínszenvedést a szentmisével, akkor a mi áhítatunk és a szentmisében nyert kegyelem segítenek minket majd arra, hogy az Úr Jézus keresztjének szeretetében, tiszteletében, áhítatos melegében egyre növekedjünk. [PO ÖM, XVII., Élet Igéi II., Az Úr ünnepei, 160. old.]