[03-24]

"És felelvén az angyal, mondá neki: A Szentlélek száll tereád" (Lk 1, 35). Az Isten, aki teremt, az megindíthatja az édesanyában azt a folyamatot is, melynek eredménye a gyermek; vagyis az angyal válasza az volt: szüzességedet el nem veszted, s az Isten ad neked gyermeket, s ez a gyermek már azért is "az Isten Fiának fog hívatni". Álmélkodva hallgatta a Szent Szűz a hatalom e szózatát s kiértette az Isten szándékát s megnyugodott benne, hogy Isten azt teheti. Minden nehézség meg volt előtte fejtve ez utalással, hogy Istené az erő, s Ő majd megteszi, amit akar, megteszi vagy megsegít rá, amit parancsol. Isten és én, ez a nagy dolgok jeligéje, s tudni azt, hogy Ő tud tenni ott is, hol magam nem boldogulok, ez a keresztény hősiesség temperamentuma. "Íme, az Úr szolgálóleánya." Egyszerű, erőteljes alázatban mutatja be magát a Szent Szűz. Mihelyt megértette az Isten szent akaratát, rögtön ott találta magát a maga helyén, a maga szerepében. Az Isten akaratának teljesítésében eszközök vagyunk: Ő akar s mi teszünk; Ő parancsol s mi engedelmeskedünk. Ez a mi helyes eligazodásunk s ez a mi természetes viszonyunk, egyszersmind a mi erőnk s a mi dicsőségünk. [PO ÖM, XIX., Új elmélkedések: A Szép Szeretet Anyja; 228-229. old.]