[04-04]

Jézus ereje a valósággal, igazsággal, intuícióval s meggyőződéssel telített gondolatok, az érzések heve s kristálytisztasága, az Istentől áthatott kedélyvilág szépsége. Az Ő gondolataiban tükrözik az Isten; az igazság az Ő ajkán édes tejjé lett; amit élt és szólt, az mind életre emlékeztet; "panis vitae", "fons vitae", "lignum vitae", csupa élet, s ezt a szép, erős életet az Isten általa belénk tapogatta, rajtunk kimintázta kegyelmei, vagyis benyúlásai által. Az Ő Szíve a hatalom s az Ő Vére a díj, melyen megvett. Vér köt össze vele, s mily vér! S mindez egyre ösztönöz és bátorít, hogy vegyük magunkba ezt a krisztusi erőt. Ha a kőbe belevéssük a szép formát, éljük bele magunkba a krisztusi típust. Emelkedjünk föl gyakran az Ő gondolatainak, érzéseinek, vágyainak magaslatára s ereszkedjünk az Ő imádkozó, Istenhez simuló lelkének mélységeibe, s érezni fogjuk, hogy emel is, vonz is, formál is. De ne tekintsük mindezt csak szép szónak, hanem eleven erőnek; kíséreljük meg átélni. [PO ÖM, VI., Elmélkedések az Evangéliumról I., Az első Húsvéttól a másodikig, 166. old.]