[04-16]

Minket nem egy fehér kámzsába, hanem egy fehér talárba öltözött férfi, a pápa hív fel erre az imára, sőt van még egy más, mennyei fényes alak: a Lourdes-i szent Szűz. Három fehér alak: Szent Domonkos, a pápa és a Lourdes-i szent Szűz buzdít az olvasóra: "Bernadette leányom, mondta a Lourdes-i szent Szűz, imádkozzatok így", s fogta az olvasót, keresztet vetett magára és buzgón mondogatta. Mi meg vagyunk győződve, ha az olvasót jól fogjuk mondani és az olvasó alázatos szelleme szállja meg lelkünket, ha az egyház szándékába belehatolunk és a buzgó imádság melegében megolvadunk, akkor a mi imádságunk az Úr Jézus előtt kedves, nekünk pedig édes lesz. Az ember megnyugtató, édes örömet talál az egyszerű olvasó imában és megnyugvást az alázat érzelmeiben. Az az érzelem biztosít az Úr Jézus közelségéről és a Boldogságos Szűz kegyéről; úgy, hogy mikor az olvasót alázattal mondjuk, úgy érezzük, mintha a Boldogságos Szűznek szeme pihenne rajtunk, és mintha lelkem előtt elvonulnának a titkok; úgy tűnik fel nekem, mintha nemcsak alakja, hanem erényei is lelkembe nyomódnának. És mikor az ember úgy imádkozik, hogy alázatosan is imádkozik és a Szent Szűz szeretetével is eltelik, vajon elmaradhat-e akkor az Isten kegyelme és áldása? Nem! Tehát: orate fratres! [PO ÖM, XVIII., Élet Igéi III., Szűz Mária, 24. old.]