[07-07]

Szeressük Jézust érzelemmel is. Hisz az Oltáriszentségben pláne még a tért véve is, közel van; szőnyeges, virágos az oltára, selymes a tabernákuluma. Legyen körülötte minden tiszta, fényes, kedves. Viseltessünk szeretetreméltóságával szemben természetes szívélyességgel; hiszen a szeretet érzelmes; vannak énekei s meleg tekintetei, vannak virágai s koszorúi. Aki mást szeret, az kellemes benyomásokat vesz tőle, mintha a tavasznak lehelete csapná meg arcát; "oleum effusum nomen tuum". Jézus is akarja, hogy ragaszkodó szeretettel viseltessünk iránta, azért tetszett neki Mária kenete, s Simon farizeus ellen is azért van kifogása, mert nem volt iránta figyelmes, gyöngéd szeretettel; lábát meg nem mosta, csókot nem adott neki, haját meg nem kente. Krisztus nem stoikus; egyháza sem az; balzsammal keni meg kelyheit, hogy az Úrvacsora balzsamos, illatos legyen; s az Úrnapja virágos, koszorús ünnep. Ne kössük meg az emberi szívet; "diliges Dominum ex toto corde tuo"; corde, corde; szeresd az Istent a te érző szíved szeretetével. [PO ÖM, VI., Elmélkedések az Evangéliumról I., Karácsony, 101-102. old.]