Arra hívlak benneteket, hogy új szálakkal szőjünk egy olyan új hálót, amely az élet minden területét összehangolja egy megújult társadalomért. Egy olyan világért, ahol az időt átjárja az örökkévalóság, a kultúra megőrzi az emlékezetet és elősegíti a párbeszédet, az oktatás kritikus szemlélettel ösztönöz az igazság keresésére, a művészet rácsodálkozásra késztet és nemes érzelmeket ébreszt, a gazdaság elismeri minden ember méltóságát, a munka pedig továbbra is a remény hajtóereje marad.

***

Úrnapja nem csupán egy ünnep a sok közül a liturgikus naptárban. Ez az ünnep visszavezet minket a hit középpontjához, hogy megújítsuk Isten iránti szeretetünket és hűségünket. Hitvallás ez a feltámadt Úr jelenléte mellett, aki él, ma is köztünk jár, és kenyérré lesz, hogy csillapítsa életvágyunkat; aki betér szívünk és történelmünk legrejtettebb, akár sötétségbe burkolózó zugaiba is.

***

A szentségtartóban az utcákon végigvonuló Krisztus ugyanaz a Krisztus, aki azonosul a szegényekkel, az elnyomottakkal, a magányosakkal és az elhagyatottakkal.

***

A lényeg nem csupán az, hogy körmenetre vigyük a monstranciát, hanem az, hogy engedjük magunkat kimozdítani az önzésből, a közönyből és a kényelmes, magánjellegű hitből. Így tudunk válaszolni a megtérésre, a szemléletváltásra hívó szavára, és így tudjuk befogadni az Ő jelenlétét, amely átformál minket, és egy új világ építőivé tesz bennünket.