Horváth István Sándor
Horváth István Sándor (evangélium365.hu)
Elmélkedés:
Jézus kemény szavakkal illeti a farizeusokat és írástudókat: "Jaj nektek...!" - kezdi figyelmeztetését. Nem vádaskodik, hanem rámutat a vallásosság gyenge pontjára.
A farizeusok lelkiismeretesen tizedet adnak mentából, kaporból és köményből - vagyis a legkisebb terményekből is. Ezzel nem is lenne baj, hiszen a törvények tisztelete fontos. De Jézus rámutat: miközben aprólékosan betartják a törvényt, a lényeget elhanyagolják: az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget, éppen azt, amit Isten vár.
Jézus szerint a külső vallásosság mögött nincs valódi istenkapcsolat. A szavak és tettek nincsenek összhangban. A hit rituálévá válik, amely mögött nincs szív, és amelynek célja inkább az önigazolás, mint az Istenhez vezető út.
A másik erőteljes kép szerint az étkezéshez használt edények tiszták, de az emberek belül tele vannak mohósággal és mértéktelenséggel. Jézus itt nem az étkezési szokásokra, hanem a lélek állapotára utal. Az ember sokszor foglalkozik a láthatóval - a jó hírnévvel, a vallásos külsőségekkel -, de elhanyagolja a lélek tisztaságát. Pedig az ember igaz volta nem abban mérhető, hogy mások mit látnak, hanem abban, amit Isten lát.
Ne a látszat szerint éljünk! A lelki élet nem a tökéletesség látszatáról szól, hanem a szív őszinteségéről. Isten nem a hibátlanokat hívja, hanem azokat, akik készek engedni, hogy ő belülről formálja át őket. Mi fontosabb? A látszat vagy az igazság?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Tisztíts meg belülről, formáld át gondolataimat, szándékaimat, hogy hitem ne a látszaton, hanem az őszinte szereteten nyugodjon! Add, hogy életem összhangban legyen tanításoddal! Sokszor csak a felszínt rendezem, hogy megfeleljek másoknak, miközben te a szívemet keresed. Ne hagyd, hogy a hit látszata becsapjon! Keresd meg gyengeségeimet és gyógyíts meg! Taníts igazságra, irgalomra és hűségre, mert ezek a te szíved szerinti értékek!
Jézus kemény szavakkal illeti a farizeusokat és írástudókat: "Jaj nektek...!" - kezdi figyelmeztetését. Nem vádaskodik, hanem rámutat a vallásosság gyenge pontjára.
A farizeusok lelkiismeretesen tizedet adnak mentából, kaporból és köményből - vagyis a legkisebb terményekből is. Ezzel nem is lenne baj, hiszen a törvények tisztelete fontos. De Jézus rámutat: miközben aprólékosan betartják a törvényt, a lényeget elhanyagolják: az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget, éppen azt, amit Isten vár.
Jézus szerint a külső vallásosság mögött nincs valódi istenkapcsolat. A szavak és tettek nincsenek összhangban. A hit rituálévá válik, amely mögött nincs szív, és amelynek célja inkább az önigazolás, mint az Istenhez vezető út.
A másik erőteljes kép szerint az étkezéshez használt edények tiszták, de az emberek belül tele vannak mohósággal és mértéktelenséggel. Jézus itt nem az étkezési szokásokra, hanem a lélek állapotára utal. Az ember sokszor foglalkozik a láthatóval - a jó hírnévvel, a vallásos külsőségekkel -, de elhanyagolja a lélek tisztaságát. Pedig az ember igaz volta nem abban mérhető, hogy mások mit látnak, hanem abban, amit Isten lát.
Ne a látszat szerint éljünk! A lelki élet nem a tökéletesség látszatáról szól, hanem a szív őszinteségéről. Isten nem a hibátlanokat hívja, hanem azokat, akik készek engedni, hogy ő belülről formálja át őket. Mi fontosabb? A látszat vagy az igazság?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Tisztíts meg belülről, formáld át gondolataimat, szándékaimat, hogy hitem ne a látszaton, hanem az őszinte szereteten nyugodjon! Add, hogy életem összhangban legyen tanításoddal! Sokszor csak a felszínt rendezem, hogy megfeleljek másoknak, miközben te a szívemet keresed. Ne hagyd, hogy a hit látszata becsapjon! Keresd meg gyengeségeimet és gyógyíts meg! Taníts igazságra, irgalomra és hűségre, mert ezek a te szíved szerinti értékek!