[03-05]

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak: "Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam - felelte Ábrahám -, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám - kiáltotta újra -, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek." Lk 16,19-31

Elmélkedés

A közömbösség szakadéka tárul elénk a mai evangéliumban, de ha az életben kerül elénk, vigyázzunk, nehogy beleessünk! A gazdag ember és Lázár története elsősorban nem szociális kiáltvány, hanem lelki diagnózis. A bűn nem abban áll, hogy a gazdag bántotta volna Lázárt, hanem hogy nem látta meg nyomorúságos élethelyzetét. Elment mellette, nap mint nap, úgy, hogy közben nem vette emberszámba. A legnagyobb szakadék nem a világban van, hanem a közöny miatt az emberi szívek között.

A nagyböjt segít minket, hogy észrevegyük azokat, akikre máskor talán nem figyelünk. Talán éppen a házunk előtt fekszik a szükséget szenvedő ember, és ha ma nem halljuk meg segítségkérését, holnap már lehet, hogy nem lesz kinek segítenünk. Az evangéliumi történetben ezt olvassuk: "köztünk és köztetek nagy szakadék tátong." Ez a kijelentés a földi és a mennyei világ távolságára, az élők és a halottak közti távolságra utal. De másra is! A gazdag ember és Lázár közti távolságra, amikor még mindketten élnek. "Köztünk és köztetek nagy szakadék tátong" - ez a közömbösség, a közöny pontos és fájdalmas leírása.

A gazdag ember szeretne másokat figyelmeztetni, de már késő. Mi azonban még ma halljuk meg Isten szavát! Ma még odaléphetünk a Lázárokhoz. Segítsen minket a nagyböjti időszak, hogy újra figyelmesek és érzékeny szívűek legyünk! Ahol a szeretet cselekszik, ott a szakadékok eltűnnek.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Add, hogy ne menjek el közömbösen a szegények, a kitaszítottak, az elfeledettek mellett! Nyisd meg szememet, hogy észrevegyem, hol van rám szükség! Őrizd meg szívemet attól a rideg zártságtól, amely elfordul a másik embertől és így tőled is! Segíts, hogy merjek lehajolni, segíteni, szolgálni! Tedd érzékennyé a lelkemet, hogy a te együttérző szíved tükröződjön bennem!