​Áldott az Úr, atyáink Istene,*
​mert meglátogatta és megváltotta az õ népét;
Erős szabadítót támasztott minékünk*
​szolgájának, Dávidnak családjából.
​Amint szólott a szentek szájával,*
ősidők óta a próféták ajka által,
megszabadít az ellenség kezéből,*
mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket;
​atyáinkkal irgalmat gyakorol,*
​hogy szent szövetségére emlékezzék,
​az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött,*
​hogy nekünk váltja be, amit ígért;
​hogy félelem nélkül
és megszabadulva az ellenség kezéből,*
​neki szolgálatot teljesítsünk:
szentségben és igazságban járjunk előtte*
​napról napra, amíg élünk.
​Téged pedig, gyermek,†
​a fölséges Isten prófétájának fognak mondani,*
mert az Úr előtt jársz, egyengetni az õ útját;
​az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét,*
hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük
Istenünk irgalmas szívétől,*
​amellyel meglátogat minket
felkelő Napunk a magasságból,
​hogy fényt hozzon azoknak, aki sötétségben
​és halálos homályban ülnek,*
​lépteinket pedig a béke útjára vezérelje.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké.
Ámen.